TORNYOSPÁLCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

H Á Z I R E N D

 

Módosítva:2024. szeptember 01.

 

HÁZIREND

 

mely az általános iskolai intézményegység tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

1.A házirend törvényi háttere

A Nemzeti Köznevelési törvény és az idevonatkozó rendeletek

2. Alapelvek

a házirend az iskolai közösség munkájának, megtartásának, együttélésének azon alapszabályit tartalmazza, melyek megalkotásában az iskola teljes közössége részt vett.

Szilárd alapja a kölcsönös tiszteletadás: tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus, tanuló-iskolai dolgozó, tanuló-szülő, szülő-pedagógus, szülő-iskolaidolgozó, pedagógus-iskolai dolgozó között.

A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és addig tart ameddig a tanuló az általános iskolába tanulmányait be nem fejezi, illetve tankötelezettsége véget nem ér, vagy szülője, gondviselője más oktatási intézménybe be nem íratja.

Az iskolának tiszteletben kell tartani a tanuló személyiségi jogait.

 

 

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

A házirend célja és feladata                                                                                     5. o

A házirend hatálya                                                                                                    6. o

A házirend nyilvánossága                                                                                         6. o

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok              8. o

A tanuló kötelességei                                                                                               9. o

A tanulók, a szülők tájékoztatása                                                                             11. o

Az iskola működési rendje                                                                                       13. o

A tanulók tantárgyválasztása                                                                                   15. o

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában                                       15. o

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai                                                                          15.o

Osztályozási normák az intézményben                                                                    16. o

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében                                           17. o

A tanulók mulasztásainak igazolása                                                                         19. o

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése                                                         20. o

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás

megállapításának és felosztásának elvei                                                                  21. o

Tanórán kívüli foglalkozások                                                                                   21. o

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok                                  24. o

A tanulók jutalmazása                                                                                              24. o

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések                                                   26. o

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába                     27. o

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége                                               28. o

Egyéb rendelkezések                                                                                                29. o

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai                                           30. o

Záradék                                                                                                                     31. o

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A házirend célja és feladata

 

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

 

2.  A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

 

 

 

 

 

A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

4. Az intézmény tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Pedagógiai Programja.

5. Az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is.

 

A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

       az intézmény portáján;

       az intézmény irattárában;

       az intézmény könyvtárában;

       az intézmény igazgatójánál;

       az intézményegység-vezetőnél;

       az osztályfőnököknél;

       a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,

       az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.

3.  A házirend egy példányát – a Nkt. előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

 

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:

       a tanulókat osztályfőnöki órán;

       a szülőket szülői értekezleten.

5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:

       a tanulókkal osztályfőnöki órán;

       a szülőkkel szülői értekezleten.

6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.

 

 

 

 

 

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését

szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:

       óvja saját és társai testi épségét, egészségét;

       elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;

       betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;

       azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;

       azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;

       megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában;

       rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

       a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;

       a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;

       a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek a testi épséget veszélyeztető tárgyakat (karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert)

3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését.

       a tanulók fizikai állapotának mérése: évente két alkalommal,

       a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.

4. A védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.

5.  Az intézmény a tanuló betegsége esetén a szülőt értesíti.

6. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai az iskola területén kívül, az arra kijelölt helyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak.

 

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg:

        egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

 

A diákkörök, szakkörök

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök, szakkörök működhetnek.

2. A diákkörök, szakkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör, szakkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt, a fenntartó jóváhagyásával.

3. A diákköröket, szakköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.

4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

5. A diákkörökbe, szakkörbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör, szakkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

Az iskolai diákönkormányzat

1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja.

3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákközgyűlés

1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.

2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.

3.      Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.

4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

 

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról

• az iskola igazgatója
• az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
• a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a KRÉTA rendszeren keresztül írásban tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.

5.A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

• az iskola igazgatója
• a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén,
• az osztályfőnökök:
• az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:

• szóban:
• a szülői értekezleteken,
• a nyílt tanítási napokon,
• a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken
• írásban a KRÉTA rendszerben

7. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

8. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

 

 

 

Az iskola működési rendje

 

1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig van nyitva.
2. 2.Nyitvatartás: 7:00-18:00

3. A reggeli ügyelet 7:00-tól 7:45-ig tart. Az ügyeletre érkező tanulók csak pedagógus vezetésével mehetnek a termekbe.
4. A tanulók 7:45-kor jöhetnek be az épületbe.
5. A tanítás 8:00 órakor kezdődik. A tanítás megkezdése után érkezők nevét a kapuügyeletes diákok feljegyzik. A késések ideje összeadódik, 45 perc késés 1 igazolatlan órának minősül, amiről az iskola (hivatalosan) értesíti a szülőket.
6. A szülők az iskola kapujáig kísérhetik be gyermeküket. A pedagógusokkal egyeztetett időpontban beszéljék meg kérdéseiket, javaslataikat tanítási időn túl.
7. A napközi és tanulószobai foglalkozás16:00-ig tart. 14:00-16:00 óra között védett tanulási idő van. Kérjük, ne zavarják gyermekük felkészülését ez idő alatt. Az esti ügyelet 18:00-ig tart.
8. Tanítási idő és a hozzá kapcsolódó napközis foglalkozás alatt a diákok csak felnőtt kíséretével vagy előzetes írásos engedéllyel hagyhatják el az iskolát.
9. Az iskolai foglalkozásokról való távolmaradásra orvos, sportegyesület, szülő (tanévenként öt napig terjedő időre, indoklással), ezen túl az iskolavezetőség adhat engedélyt előzetes kérésre.
10. Nagy értékű személyes tárgyi eszközökért az iskola felelősséget nem tud vállalni (mobiltelefon, ékszer, stb.).

 

11. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra.         8⁰⁰ – 8⁴⁵

2. óra.         9⁰⁰ -.9⁴⁵

3. óra.          9⁵⁵ – 10⁴⁰

4. óra.          10⁵⁰ - 11³⁵

5. óra.         11⁴⁵ - 12³⁰

6. óra.         12³⁵ - 13²⁰

7. óra.         13²⁵ – 14¹⁰

8. óra          14²⁰.-.15⁰⁵

9. óra.         15¹⁵.-.16⁰⁰

12. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami a tanárnak jelez, hogy az órát mihamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt öt perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét (tagiskolánként eltérhet, a műszaki lehetőség függvényében).

13. A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – a folyosón, jó idő esetén, az udvaron kell tartózkodniuk.

14. A szünetekben az osztálytermeket zárva kell tartani, az osztályterem kulcsát a tanulók leadják az ügyeletes tanárnak.

15. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek.

16. A többi szünetben a tanulók az ügyeletes tanár vezetésével az udvarra vonulnak. Rossz idő esetén az ügyeletes tanár utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak.

17. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.⁰⁰. óra és 15.⁰⁰. óra között.

18. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva.

19. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat

20. A termekben levő digitális tábla, tv,- és video készülékek, számítógépek csak tanári engedéllyel működtethetők.

21. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Ez alól az órát tartó pedagógus adhat felmentést, ha a tananyag feldolgozása szükségessé teszi.

22. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

18. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az             Iskolaőr ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket az Iskolaőr nyilvántartja.

 

A tanulók tantárgyválasztása

1.Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

2. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

 

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi elvek érvényesülnek:

• a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása,
• a házi feladat mennyisége (írásbeli és szóbeli) az átlagos képességű tanulónak alsó tagozatban napi kb. 1 órai, a felső tagozatban kb. napi 2 órai munkával elvégezhető,
• a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére annyi házi feladatot kapnak, mint egyik napról a másikra,
• a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot,
• a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni.
•  a megírt dolgozatok és félmérők javítására, illetve a kapott érdemjegyek beírására a nevelőknek 10 nap áll rendelkezésükre.

Osztályozási normák az intézményben

• a félévi és tanév végi osztályzatok kialakításához a kis óraszámú (heti 1-2 óra) tantárgyaknál félévente négy, heti 3 vagy annál több óra esetén legalább félévente 6 osztályzat és egyéb értékelő információ szükséges + az előírt számú dolgozatok osztályzatai,
•  magyar nyelv és irodalomból és idegen nyelvből (4-8. osztály) évente legalább 3, matematikából 4 iskolai dolgozat („nagy” vagy felmérő /témazáró/ dolgozat) íratása kötelező, a többi szaktárgy ugyanilyen dolgozatainak minimális számát a szaktárgyi tantervek tartalmazzák,
•  témazáró dolgozat az, amelynek időtartama legalább 1 tanítási óra és egy, vagy több téma, illetve negyedév, félév stb. anyagát öleli fel; a dolgozatokat az írás után legkésőbb 10 belül kijavítva meg kell mutatni a tanulóknak; a tanév vége előtt öt munkanappal dolgozatot íratni nem szabad, erre az időszakra a felmérések értékelése, a tanulókkal történő megbeszélése maradhat,
•  az évközi osztályozás az 1. osztályt kivéve a tantárgy jellegének megfelelő szóbeli, írásbeli és gyakorlati feladatok segítségével történik 1-5-ig adott számjegyekkel.
• A témazárók, átfogó felmérők értékelése a tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a következő:
• Alsó tagozat (1-4. évfolyam)
• 5     jeles                          91-100%
  4     jó                                81-90%
  3     közepes                      51-80%
  2     elégséges                   31-50%
  1     elégtelen                     0-30%
• Felső tagozat (5-8. évfolyam)
• 5     jeles                          91-100%
  4     jó                                76-90%
  3     közepes                      51-75%
  2     elégséges                   31-50%
  1     elégtelen                       0-30%

 

 

 

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

 

1.Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2.Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

3.Minden tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és a közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.

4.A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezéseiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza.

5. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

• osztályonként két hetes,
  • ügyeletes tanulók

6 A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:

• gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);
• az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
• ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,

6.A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint –

valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet láthatnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segíthetik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelhetnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására.

7.Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

A tanulók mulasztásának igazolása

 

1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.

2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének öt nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.

3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.

4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül

• öt napig terjedő mulasztás esetén szülői,
• öt  napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

6. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 5 perccel később érkezik, késésnek számít. Amennyiben a tanuló 5 esetben elkésik az óráról, és az 5 késést a naplóba bevezették, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben, 8 késés után osztályfőnöki intésben, 15 késés után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni. Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az intézmény igazgatója dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben.

7. Az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeit a SZMSZ sorolja fel.

 

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

 

1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.

2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.

3. A térítési és tandíjakat minden hó 5. napjáig előre kell, befizetni az iskola pénztárosánál Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

4. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.

5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni.

6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a napközis csoportvezetőnéllemondja.

 

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

1.A tanuló az általa előállított terméket az értékelés után hazaviheti, kivéve az kiállításra, pályázatra benevezett terméket, alkotást.

2.Amennyiben értékesítésre kerül a termék, pályázati mű (pl. karácsonyi vásáron), annak ellenértékét a DÖK az általa szervezett programokra fordítja.

 

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás
megállapításának és felosztásának elvei

 

1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről– amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az igazgató dönt.

2. A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.

 Az alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvei, az elosztás rendje

 

1. A tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. Ez alól kivételt képeznek az 1. és 2. évfolyamos tanulók, akiknek a tankönyveket nem kell a tanév végén visszaadni. A több tanéven keresztül használt tankönyveket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá. A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll.

2. A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

3. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell térítenie. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

Az iskolai könyvtár állományában levő tankönyveket a szülők és a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.

 

Tankönyvellátás iskolán belüli szabályai

 

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére ingyenesen rendelkezésre álljanak.

 Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata.

Az iskola a tankönyvellátás feladatait olyan formában végzi, hogy a Könyvtárellátó a tankönyvek forgalmazására vonatkozóan szerződést köt az iskolát fenntartó Tankerületi Központtal, majd a Tankerület a feladat elvégzésére Megbízási Szerződés keretében megbízza az iskola tankönyvfelelőseit.

Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató kijelöli a tankönyvfelelőt, aki elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, illetve akik részt vesznek a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezetteknek nem munkaköri feladatuk. Díjazásuk a velük kötött Megbízási Szerződésből következik.

A tankönyvellátás folyamán a tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve figyelembevételével a tanítók, szaktanárok kiválasztják a megrendelésre kerülő tankönyveket, amelyek az előírt kerettantervi szabályozóknak is megfelelnek.

A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztály tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni, amelyet a későbbiek során természetesen pontosítani szükséges.

A tankönyvfelelős ezután elkészítik a tankönyvrendelést, majd megküldik fenntartói jóváhagyásra. A fenntartói jóváhagyás után a tankönyvfelelős a Könyvtárellátónál megrendelik a tankönyveket.

Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden tanuló részére a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésükre.

A tanulók a tankönyveket tanév elején az iskolai könyvtárból kapják meg ingyenesen, átvételi elismervény ellenében egy tanévre, szeptembertől júniusig tartó időszakra. Az 1. és 2. évfolyam tankönyveit azonban nem kell visszaszolgáltatni. A több tanéven keresztül használt ingyenes tankönyveket, taneszközöket az iskola annak a tanévnek a végéig biztosítja a tanulók számára, ameddig a tanulónak tanulmányai során szüksége van rá.

A tanulók az iskolától kapott ingyenes tankönyv használatára addig jogosultak, ameddig a tanulói jogviszonyuk iskolánkban fennáll.

A tanulói jogviszony megszűnésekor az ingyenesen kapott tankönyveket vissza kell adni az iskola könyvtárába.

Az iskolától ingyenesen kapott tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kárt a szülőnek az iskola részére meg kell téríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést.

A tankönyv elvesztése esetén a szülő köteles az elveszett tankönyv helyett újat beszerezni.

A tanulónak felróható ok miatt megrongálódott tankönyvet a szülő köteles másik tankönyv beszerzésével megtéríteni.

A kártérítési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kérheti a szülő. A kérelem elbírálásáról az iskola igazgatója határoz.

A kérelem elutasítás ellen felülbírálati kérelmet terjeszthet elő a szülő. A felülbírálati kérelmet a nevelőtestületből alakított háromtagú bizottság bírálja el. A bizottság tagjai: a tanuló osztályfőnöke, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az ifjúságvédelmi megbízott.

 

A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

 

1. 1.    A tanuló véleménynyilvánításának rendje, formái

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, melyet megtehet önállóan, vagy tanulók képviselete útját (DÖK vezetők).

A véleménynyilvánítást megteheti osztályfőnöki órán, a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között, az egyéb foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között, vagy az iskola által erre a célra szervezett fórumokon. (pl. diákönkormányzat)

Kiskorú tanuló esetén a szülő, illetve törvényes képviselője élhet ezzel a joggal a szülői értekezleteken, a vezető fogadóóráján, a szülői szervezet ülésein. 1

A véleménynyilvánítás formái: személyes megbeszélés – előre egyeztetett időpontban gyűlésen felszólalás írásos megkeresés az E-ügyintézés felületén A pedagógusok és az igazgató feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát.

A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló, a szülő, illetve törvényes képviselője nem sértheti meg az iskola alkalmazottjainak és a többi tanulónak a személyiségi jogait, emberi méltóságát.

 

 

 

 

2. A tanulók, szülők rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

 

A tanuló joga:

-hogy tanulmányairól, a személyét érintő kérdésekről bármikor tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanáraitól

-hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz

-hogy a tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, és érdemjegyeiről tájékoztatást kapjon, hogy megismerje a számonkérés formáit és évközi rendjét, a témazáró dolgozat idejéről egy héttel előbb tájékoztatást kapjon – írásbeli dolgozat esetén, annak megírásától számított 10 tanítási napon belül a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse.

-hogy tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy,

-hogy tantárgyanként legalább havi 1 érdemjegye legyen. hogy információkat kapjon az iskolával kapcsolatos kérdésekről, a pedagógiai programról és a helyi tantervről.

-hogy egy nap legfeljebb két témazáró dolgozatot írjon. Az adott osztályban tanító pedagógusoknak egyeztetni szükséges. hogy témazáró dolgozatot 6. órában csak indokolt esetben írjon. hogy kérdést intézzen személyesen, vagy érdekképviselet útján. (elsősorban osztályfőnök, DÖK segítő tanár, intézményvezető felé)

-hogy részt vegyen az iskola által szervezett szabadidős programokon, tanulmányi – sport rendezvényeken

-hogy a napközit és a tanulószobát igénybe vegye

-hogy az iskolai könyvtárat, az iskola tornatermét, udvarát (iskola által szervezett tevékenység alatt, felügyelet mellett) használja -hogy részt vegyen a hitoktatáson

A pedagógusok és az igazgató feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatás formáit és eljárási rendjét. A tanulóval kapcsolatos tájékoztatást adhat: igazgató, osztályfőnök, szaktanár, oktató-nevelő munkát végző pedagógus, pedagógiai asszisztens.

 

 

 

 

Tanórán kívüli foglalkozások

 

1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

• Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-negyedik évfolyamon napköziotthon, ötödik-nyolcadik évfolyamon tanulószoba működik., a fenntartó engedélyével.
  • Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít
  • Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.
  • Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
  • Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, de a fenntartó engedélyezi. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
  • Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.
  • Kirándulások.Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulásokat szerveznek.
  • Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történhet. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
  • Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
  • Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár működési rendjét az SZMSZ szabályozza.
  • Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
  • A mindennapos testedzés.. A tanulók részére testnevelési órák mellett hetente 2 órát kell biztosítani testedzésre, mozgásra, sportolási lehetőségre.
    • A sportköri foglalkozásokat a testnevelők vezetik.
    • Figyelembe kell venni a napi keret meghatározásánál a sportversenyekre való felkészítési időt, és a sportversenyt.
    • Gyógytestnevelés.A könnyített és gyógytestnevelésre szakorvosi vizsgálat alapján javasolt tanulók részére a foglalkozások helyét, rendjét meg kell szervezni.

2. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.⁰⁰. óra és 16.⁰⁰. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a bejáró tanulók szülőeit előre értesíteni kell.

3. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

5. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

 

 

 

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

 

1. A napközi otthonba, tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik.

2. A napközi otthonba, tanulószobába tanévenként kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3. A napközis és tanulószobai foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.⁰⁰. óráig tartanak.

4. A napközis foglalkozásról, tanulószobáról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

5. A tanuló a napközis foglalkozásról és tanulószobáról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

 

 

A tanulók jutalmazása

 

1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• példamutató magatartást tanúsít,
• vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
• vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
• vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
• vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez

az iskola elismerésben részesíti.

 

2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

        szaktanári dicséret,

        osztályfőnöki dicséret,

        intézményegység-vezetői dicséret,

        igazgatói dicséret,

        nevelőtestületi dicséret.

3 Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

        szaktárgyi teljesítményért,

        példamutató magatartásért,

        kiemelkedő szorgalomért,

        példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

4. Az a tanuló, aki egész éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

5. Az iskolai szintű versenyek helyezettjei jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.

6. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

8. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések

1. Azt a tanulót, aki

• tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
• vagy a házirend előírásait megszegi,

fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

2. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:

• szaktanári figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
•  igazgatói figyelmeztetés,
  •  igazgatói intés,
  • igazgatói megrovás.

3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

4. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

• az agresszió, a másik tanuló testi, lelki, bántalmazása;
•  az egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása;
• a szándékos károkozás;
•  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
  • ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

6. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

7. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

8. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

Elektronikus napló használata-szülők

A szülők saját gyermekük naplóbejegyzéseihez kapnak hozzáférési (olvasási) jogot. Az interneten keresztül történő hozzáférés igényét az osztályfőnöknél jelzik év elején és a megfelelő igénybejelentő nyomtatvány kitöltése után az igazgató helyettes gondoskodik a hozzáférés elkészítéséről, valamint a szülő e-mailben történő értesítéséről.

 

 

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata

1 A vizsgaszabályzat célja

Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása.

A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint

- tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli)

- és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.

 

2 Általános szabályok

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

- osztályozó vizsgákra

- javító vizsgákra

 

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozó vizsgára jelentkezik

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

3. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

Az Intézmény, az osztályozóvizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását követő két hétben kell megszervezni.

Osztályozóvizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani.

Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt,

- engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget.

- osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha az igazgató magántanulói jogviszonyát engedélyezte.

Az osztályozó vizsga időpontjáról az igazgató két héttel a vizsga időpontja előtt írásbeli tájékoztatást küld a tanulónak és szüleinek.

A vizsgát úgy kell összeállítani a szaktanároknak, hogy az egy napon megvalósítható legyen. A vizsgáztatás időtartama írásbeli vizsga esetében 20, szóbeli vizsga esetében 10 percnél nem lehet több. A vizsgák között a tanulónak pihenő időt kell adni.

Ha a tantestület úgy dönt, az osztályozóvizsgára utasított tanuló év közben szerzett jegyeit figyelembe veszi, azon témakörökből, melyből számot adott tudásáról mentesítheti a vizsgakérdések alól.

A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

4 KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

5 JAVÍTÓVIZSGA

Ha a tanuló tanév végén legfeljebb két tárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető.

A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen.

A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

 

6 PÓTLÓ VIZSGA

Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

A tanuló alapvető joga, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga.

A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Kormány Hivatal szervezi.

A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a

 

 

 

 

 

Az iskolában tiltott és a használatában korlátozott tárgyak

 

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az iskolába érkezéskor az ügyeletes nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az osztályfőnöknek, vagy az ügyeletes nevelőnek.

2. Nagyobb értékű tárgyat valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a tanulók azt kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Az átvételről az iskolatitkár elismervényt ír.

3. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget.

4. Az iskolába a tanuló nem hozhat be:

• közbiztonságra különösen veszélyes eszközöket (szúró, vágó eszközök, lőfegyver, robbanó anyag)
•  kiskorúak számára nem értékesíthető termékek.(dohánytermékek, energiaital, stb)

A pedagógus mobiltelefonját munkaidőben nem használhatja magánügyben.

5. Használatában korlátozott tárgyak:

• mobiltelefon
• kép-vagy hangrögzítésre alkalmas eszköz
• internetelérésre alkalmas okoseszköz

6. A használatában korlátozott eszközöket a tanuló iskolába érkezéskor köteles átlátszó termotasakba tenni, azt az osztályfőnöknek vagy az ügyeletes nevelőnek átadni.

Az átvett eszközöket az átvevő az erre kijelölt páncélszekrényben elhelyezi, melynek kulcsa az iskolaőrnél van.

7. Ha a tanuló önként nem adja le okoseszközét, és valószínűsíthető hogy van nála, két nevelő táska illetve ruházat átvizsgálást tarthat. Az igy megtalált eszközök a leadott eszközökkel együtt a tanítási nap végéig megőrzésre kerül.

8. Ismételt szabályszegés esetén tájékoztatjuk a szülőt a szabályszegés tényéről. Ha ezután is megismétlődik a szabályszegés, szabálysértési eljárást kezdeményezünk a szülő (gondviselő)-vel szemben.

9.A használatában korlátozott tárgyat(akat) használatát az igazgató vagy a szaktanár engedélyezheti, ha az egészségmegőrzési célt szolgál,(ennek igazolás orvosi igazolással történik), vagy/és oktatási céllal. Ennek tényét, célját, időtartamát, az eszköz megnevezését, és használatának idejét rögzíteni kell a KRÉTA rendszerben.

 

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

 

1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti.

2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül.

 

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:

1. óra.         8⁰⁰ – 8⁴⁵

2. óra.         9⁰⁰ -.9⁴⁵

3. óra.          9⁵⁵ – 10⁴⁰

4. óra.          10⁵⁰ - 11³⁵

5. óra.         11⁴⁵ - 12³⁰

6. óra.         12³⁵ - 13²⁰

7. óra.         13²⁵ – 14¹⁰

8. óra          14²⁰.-.15⁰⁵

9. óra.         15¹⁵.-.16⁰⁰

1. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami a tanárnak jelez, hogy az órát mihamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt öt perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét (tagiskolánként eltérhet, a műszaki lehetőség függvényében).

2.   A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – a folyosón, jó idő esetén, az udvaron kell tartózkodniuk.

3.   A szünetekben az osztálytermeket zárva kell tartani, az osztályterem kulcsát a tanulók leadják az ügyeletes tanárnak.

4.   Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek.

5. Az ebéldeltetés alsó tagozat esetén az ötödik óra utás, a felső tagazat esetén a hatodik óra után van.

6.   A többi szünetben a tanulók az ügyeletes tanár vezetésével az udvarra vonulnak. Rossz idő esetén az ügyeletes tanár utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak.

7 Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Ez alól az órát tartó pedagógus adhat felmentést, ha a tananyag feldolgozása szükségessé teszi.

11  Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

18. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az             Iskolaőr ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket az Iskolaőr nyilvántartja.

 

A tanulók tantárgyválasztása

1.Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

2. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.

 

 

 

 

 

Egyéb rendelkezések

 

1. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.

2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az iskola nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt.

3. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük.

4. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős tanár készíti el, és az igazgató hagyja jóvá.

5. Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet

        lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya,

        fiúknak:fehér ing és sötét nadrág.

 

 

 

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

 

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el.

2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

3. A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.

4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét.

5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet (közösség) véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.

6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten és a Kisvárdai Tankerületi Központ jóváhagyásával lép hatályba.

7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.

8.     A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

 

 

ZÁRADÁK

A Tornyospálcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a 2023. daugusztus 28-án megtartott nevelési értekezleten az intézmény HÁZIRENDJÉT megismerte és egyhangúan ELFOGADTA

 

Tornyospálca, 2023.augusztus 28..

 

 

Debrey László                        Feketéné Szaniszló Brigitta                           Kertész Zoltánné

igazgató                                  tagintézmény vezető                                      tagintézmény vezető

 

 

Diák Csaba                                                                Kalapos Ágnes

tagintézmény vezető                                                 igazgató helyettes

 

 

A Diákönkormányzatok a HÁZIRENDJÉT megismerték és elfogadták.

 

Tornyospálca, 2023.augusztus 25.

 

 

Turzáné Kósa Nóra                            Ernszt Barbara                                   Csépke Dóra

Diákönkor. segítő tanár                     Diákönkor. segítő tanár            Diákönkor. segítő tanár

 

 

                                               Pappné Péter Katalin

                                               Diákönkor. segítő tanár

 

Tornyospálca, 2023. augusztus 25,

 

 

 

 

A Szülői Szervezetek a HÁZIREND-jét megismerték és elfogadták.

 

Matócsiné Balogh Laura                    Kovács Istvánné         Bunkócziné Czinbalmos Szilva

SZMK elnök                                      SZMK elnök                          SZMK elnök

 

 

                                                            Barátiné Jónás Rita

                                                           SZMK elnök

 

Tornyospálca, 2023. augusztus 25.

 

 

 

 

A Kisvárdai tankerületi Központ, mint fenntartó a Tornyospálcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 

 

HÁZIRENDJÉT

 

 

elfogadta és jóváhagyta.

 

 

 

                                                           Pásztor Gyula Csabáné

                                                           tankerületi igazgató

 

 

Kisvárda, 2023. szeptember 1.

 

Oldal: Házirend 2024.09.01.
Czóbel Minka Tagintézmény Anarcs - © 2008 - 2025 - czobeliskola.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat