HÁZIREND

  

Mely az általános iskolai intézményegység tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

1.A házirend törvényi háttere

A Köznevelési törvény és az idevonatkozó EMMI rendeletek

2. Alapelvek

a házirend az iskolai közösség munkájának, megtartásának, együttélésének azon alapszabályit tartalmazza, melyek megalkotásában az iskola teljes közössége részt vett.

Szilárd alapja a kölcsönös tiszteletadás: tanuló-tanuló, tanuló-pedagógus, tanulóiskolai dolgozó, tanuló-szülő, szülő-pedagógus, szülő-iskolaidolgozó, pedagógusiskolai dolgozó között.

a tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, és addig tart ameddig a tanuló az általános iskolába tanulmányait be nem fejezi, illetve tankötelezettsége véget nem ér, vagy szülője, gondviselője más oktatási intézménybe be nem íratja.

Az iskolának tiszteletben kell tartani a tanuló személyiségi jogait. 

 

 

 

 

 

A házirend célja és feladata

  

1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

  

1. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

  

A Tornyospálcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola házirendjének

elfogadása és jóváhagyása

  

Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat… év … hó … napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett.

  

Kelt:

  

                                                                                  ……………………………………                                                                                    iskolai diákönkormányzat vezetője

  

  

? ? ? ? ?

 

  

  

? ? ? ? ?

  

  

Az iskolai házirendet a szülői munkaközösség iskolai vezetősége … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

  

Kelt:

  

                                                                                  ……………………………………

                                                                                     szülői munkaközösség vezetője   

? ? ? ? ?

  

  

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete … év … hó … napján tartott ülésén elfogadta.

  

Kelt:

  

                                                                                  ……………………………………

                                                                                                          igazgató   

? ? ? ? ?

  

  

A … Általános Iskola házirendjét  a Fenntartó … év … hó … napján tartott ülésén jóváhagyta.

  

Kelt:                

  

                                                                                  …………………………………..

                                                                                                   Polgármester   A házirend hatálya

1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.
4. Az intézmény tanulóira, dolgozóira házirenden kívül vonatkozik minden olyan intézményi belső szabályzat, ami rájuk egyébként is érvényes. Különösen érvényes rájuk az intézmény szervezeti és működési szabályzata, valamint pedagógiai programja.
5. Az iskola valamennyi tanulójára, pedagógusára, alkalmazottjára vonatkozik a hatályos magyar jogrendszer valamennyi szabálya, és kötelességük ezek megtartása az intézmény területén is.  

  

A házirend nyilvánossága

1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető

• az intézmény portáján;
• az intézmény irattárában;  
• az intézmény könyvtárában;
• az intézmény igazgatójánál;
• az intézményegység-vezetőnél;
• az osztályfőnököknél;
• a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
• az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél.

1. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

  

1. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:        a tanulókat osztályfőnöki órán;        a szülőket szülői értekezleten.
2. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:        a tanulókkal osztályfőnöki órán;        a szülőkkel szülői értekezleten.
3. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban.

  

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését  

szolgáló szabályok

1. A tanuló kötelessége, hogy:

• óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
• elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
• betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
• azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt

állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;

• megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak gyakorlatában;
• rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.

1. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:

• a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  
• a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;
• a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek a testi épséget veszélyeztető tárgyakat (karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert)

1. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését.  

• a tanulók fizikai állapotának mérése: évente két alkalommal,
• a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a nyolcadik évfolyamon.

1. A betegszobai ápolónő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát.  
2. Az intézmény a tanuló betegsége esetén a szülőt értesíti.
3. Az intézmény területén és a szervezett iskolai rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani tilos. Az intézmény alkalmazottai a kijelölt dohányzóhelyen dohányozhatnak, ahol diákok nem tartózkodhatnak.
   1. Az     azonos          évfolyamra   járó,    közös          tanulócsoportot       alkotó           tanulók

A tanulók közösségei

Az osztályközösség

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.  

1. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg:

        egy fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

A diákkörök

1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek.  
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
3. A diákköröket az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.
5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.
6. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.  
7. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja.  
8. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
9. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.  
   1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
   2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.
   3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni.
   4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

Az iskolai diákönkormányzat

Az iskolai diákközgyűlés

  

A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  

        az iskola igazgatója

• az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta,
• a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  
• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.

1. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és az Elektronikus ellenőrző könyvön (E-KRÉTA) tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.  
2. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.
4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

• az iskola igazgatója

o       a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén,  

• az osztályfőnökök:

o       az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.  

1. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  

        szóban:

• a szülői értekezleteken,
• a nyílt tanítási napokon,
• a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken o meghatározott időben lévő fogadóórán
  • írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben) 
  • Elekrtonikus Ellenőrzőkönyvben (E-KRÉTA)

1. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.  
2. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.
3. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel. 

 

 

Az iskola működési rendje

  

1. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig van nyitva.  
2. A bejáró tanulók 7⁴⁵ órától tartózkodhatnak az intézmény területén. A napközi foglalkozás esetén annak végeztével, illetve a tanórák után legkésőbb 17 óráig el kell hagyniuk az intézmény területét. Kivételt képez az az eset, amikor egyéb szervezett program van.
3. A tanulóknak legkésőbb 10 perccel a tanítás megkezdése előtt kell megérkezniük az iskolába.
4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
   1. 1.  óra.       8⁴⁵ – 8⁴⁵
   2. 2.  óra.       9⁰⁰ -.9⁴⁵
   3. 3.  óra.       9⁵⁵ – 10⁴⁰
   4. 4.  óra.       10⁵⁰ - 11³⁵
   5. 5.  óra.       11⁴⁵ - 12³⁰
   6. 6.  óra.       12³⁵ - 13²⁰
   7. 7.  óra.       13²⁵ – 14¹⁰
   8. 8.  óra          14²⁰.-.15⁰⁵
   9. 9.  óra.         15¹⁵.-.16⁰⁰
   10. A tanítási óra végét csengő jelzi, ami a tanárnak jelez, hogy az órát mihamarabb fejezze be. A kicsengetés előtt öt perccel rövid jelzőcsengő jelzi az óra közelgő végét.
   11. A tanulóknak az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – a folyosón, jó idő esetén, az udvaron kell tartózkodniuk.  
   12. A szünetekben az osztálytermeket zárva kell tartani, az osztályterem kulcsát a tanulók leadják az ügyeletes tanárnak.
   13. Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek.
   14. A többi szünetben a tanulók az ügyeletes tanár vezetésével az udvarra vonulnak.

Rossz idő esetén az ügyeletes tanár utasítása alapján a tanulók a folyosón maradhatnak.

1. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét, területét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
2. A tanulók távozását az iskola épületéből, területéről a nevelők csak írásos kilépővel engedélyezhetik. A kilépőt a tanulónak távozáskor le kell adnia a portán.
3. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8.⁰⁰. óra és 15.⁰⁰. óra között.
4. Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet a Kisvárdai Tankerület határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
5. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat
6. A termekben levő digitális tábla, tv,- és video készülékek, számítógépek csak tanári engedéllyel működtethetők.
7. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Ez alól az órát tartó pedagógus adhat felmentést, ha a tananyag feldolgozása szükségessé teszi.
8. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.  
9. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja.

  

A tanulók tantárgyválasztása

1.Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának.

2. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését.  

  

  

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,  a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében

  

1.Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

• az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
• az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2.Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon.

3.Minden tanuló kötelessége, hogy védje a személyi és a közösségi tulajdont. E kötelességét teljesíti, ha lopás vagy rongálás esetén e tényt jelzi az iskola valamelyik dolgozójának.

4.A tanuló kötelessége, hogy az iskola termeiben, berendezéseiben okozott károkat megtérítse. A kártérítés részletes szabályait az intézmény SZMSZ-e tartalmazza.

5. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

• osztályonként két hetes,
• ügyeletes tanulók

6A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai:

• gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra

(tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint);

• az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
• ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot,

6.A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint –  

valamint az óraközi szünetekben az udvaron, valamint folyosóin tanulói ügyeletet láthatnak el. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segíthetik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelhetnek az udvar, a folyosók és a mosdók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására.

7.Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza.

  

A tanulók mulasztásának igazolása

 

1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell.
2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat.
3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek.  
4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül  

• három napig terjedő mulasztás esetén szülői,
• három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással  

igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

1. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
2. Amennyiben a tanuló az óra megkezdése után 5 perccel később érkezik, késésnek számít. Amennyiben a tanuló 5 esetben elkésik az óráról, és az 5 késést a naplóba bevezették, akkor osztályfőnöki figyelmeztetésben, 8 késés után osztályfőnöki intésben, 15 késés után igazgatói figyelmeztetésben kell részesíteni. Ezt meghaladó mértékű késések esetén az osztályfőnök javaslatára az intézmény igazgatója dönt arról, hogy fegyelmi eljárás induljon-e a tanulóval szemben.
3. Az igazolatlan hiányzás jogkövetkezményeit a SZMSZ sorolja fel.

  

Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

  

1. Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.
2. Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői munkaközösség véleményét.
3. A térítési és tandíjakat minden hó 5. napjáig előre kell, befizetni az iskola pénztárosánál Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.
4. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről az iskola igazgatója gondoskodik, ha a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, vagy ha az iskolából tartósan igazoltan hiányzik, vagy ha a térítési díjas foglalkozáson önhibáján kívül nem tud részt venni. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója dönt.
5. Az étkezési térítési díjakat havonta előre, minden hó 5. napjáig átutalási postautalványon kell befizetni.
6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges a szülő részére visszajuttatja, ha az étkezést a szülő vagy a tanuló két nappal előre a napközis csoportvezetőnéllemondja.

7.A térítési díjhátralék esetén teendő intézkedésekről az intézmény SZMSZ-e rendelkezik.

  

A szociális ösztöndíj, illetve szociális támogatás  megállapításának és felosztásának elvei

  

1. A tanulók részére biztosított szociális ösztöndíjak, illetve támogatások odaítéléséről– amennyiben erre az iskola jogosult – a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után az intézmény vezető dönt.

2. A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre az iskola jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül.

 

 

 

 

 

 

Tanórán kívüli foglalkozások

  

1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:

• Napközi otthon,tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működik.  
• Diákétkeztetés. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít
• Tehetséggondozó, felzárkóztató és fejlesztő foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  
• Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
• Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, de a fenntartó engedélyezi. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
• Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük.  
• Kirándulások.Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulásokat szerveznek.  
• Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíthetik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történhet. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
• Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskolai könyvtár működési rendjét az SZMSZ szabályozza.
• Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
• A mindennapos testedzés, iskolai sportkör. A tanulók részére testnevelési órák mellett hetente 2 órát kell biztosítani testedzésre, mozgásra, sportolási lehetőségre.
• A sportköri foglalkozásokat a testnevelők vezetik.
• Figyelembe kell venni a napi keret meghatározásánál a sportversenyekre való felkészítési időt, és a sportversenyt.
• Gyógytestnevelés. A könnyített és gyógytestnevelésre szakorvosi vizsgálat alapján javasolt tanulók részére a foglalkozások helyét, rendjét meg kell szervezni.

1. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 14.⁰⁰. óra és 16.⁰⁰. óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a bejáró tanulók szülőeit előre értesíteni kell.
2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.
3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint a fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint a fejlesztő foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.
4. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

  

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályok

  

1. A napközi otthonba történő felvétel a szülő kérésére történik.
2. A napközi otthonba tanévenként kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.
3. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.⁰⁰. óráig tartanak.
4. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.
5. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.

  

A tanulók jutalmazása

  

1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

• példamutató magatartást tanúsít,  
• vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
• vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
• vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
• vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez

és növeléséhez az iskola elismerésben részesíti.

1. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

• szaktanári dicséret,
• osztályfőnöki dicséret,
• intézményegység-vezetői dicséret,
• igazgatói dicséret,
• nevelőtestületi dicséret.

  

3 Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

• szaktárgyi teljesítményért,
• példamutató magatartásért,
• kiemelkedő szorgalomért,
• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,  dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

1. Az a tanuló, aki egész éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.
2. Az iskolai szintű versenyek helyezettjei jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
3. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
4. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
5. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.  A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
   1. Azt a tanulót, aki

• • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  
• • vagy a házirend előírásait megszegi,  fegyelmező intézkedésben lehet részesíteni.

1. Az iskolai fegyelmező intézkedések formái:

• szaktanári figyelmeztetés,
• osztályfőnöki figyelmeztetés,
• osztályfőnöki intés,
• osztályfőnöki megrovás,
• igazgatói figyelmeztetés,
• igazgatói intés,
• igazgatói megrovás.

1. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.
2. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

• az agresszió, a másik tanuló testi, lelki, bántalmazása;
• az egészségre ártalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása;
• a szándékos károkozás;
• az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
• ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

1. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A fegyelmi eljárás szabályait a 11/1994. (VI. 8.) rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
2. A fegyelmező intézkedést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.  
3. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

  

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

  

1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Az órát tartó nevelő utasítására a tanuláshoz nem szükséges dolgot a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában.
2. Nagyobb értékű tárgyat valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével– rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a tanulók azt kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodában. Az átvételről az iskolatitkár elismervényt ír.
3. Az iskolába behozott, tanuláshoz nem szükséges és megőrzésre le nem adott dolgokért az intézmény nem vállal felelősséget.
4. Az iskolába hozott mobiltelefonokat, ipadokat a tanulók kép és hangrögzítésre nem használhatják. Szünetben-indokolt, esetben- kapcsolat tartás céljára használhatják. amennyiben nem a házirendben meghatározottak szerint használják ezeket az eszközöket, a tanulótól elvehető. első esetben a nap végén, második esetben, egy hét múlva, harmadik esetben egy hónap múlva, negyedik esetben a tanév végén adjuk vissza a szülőnek.

A pedagógus mobiltelefonját tanórán nem használhatja magánügyben.

  

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége

  

1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 10 %-át érinti.
2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének tanulók 10%-a minősül.  

 

 

Egyéb rendelkezések   

  

1. A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között kezelje és tárolja. A tanuló osztályfőnökén keresztül betekinthet az osztálynaplóba, és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről.
2. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló postai küldeményét az iskola nem bonthatja fel. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt.
3. Az iskolai és iskolán kívüli szervezett iskolai rendezvényeken a tanulóknak az osztályfőnök útmutatásai alapján kell részt venniük.
4. Az intézmény létesítményeinek szabályai tartalmazhatnak olyan előírásokat, melyek jelen házirendben nincsenek szabályozva, és amelyeket a tanulóknak be kell tartaniuk (számítógépterem, konditerem, könyvtár stb.). A létesítmény szabályait a létesítményért felelős tanár készíti el, és az intézményvezető hagyja jóvá.
5. Az iskolai ünnepélyeken az ünnepi öltözet  

• lányoknak: fehér blúz, és sötét szoknya vagy nadrág,  
• fiúknak:fehér ing és sötét nadrág.

 

 

 

 

 

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai

  

1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el.
2. A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok küldöttei, és véleményüket eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3. A házirend tervezetét megvitatják az intézményegységek tantestületei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét.
5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet (közösség) véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten és a Kisvárdai Tankerületi Központ  jóváhagyásával lép hatályba.
7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.
8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.

  

Záró rendelkezések

1. Ez a házirend … év … hó … napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba.
2. A házirendbe foglalt rendelkezésekkel egyetértett az iskolai diákönkormányzat.  

  

  

Kelt:…

P.H.

                                                                                                                        igazgató

 

 

 

Oldal: Házirend
Czóbel Minka Tagintézmény Anarcs - © 2008 - 2024 - czobeliskola.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat